LITERARY AND SCHOLARLY CORRESPONDENCE
Horváth István Kedves Barátának Ferenczy János minden Boldogságot! Hálaadatossági érzéssel tekéntek visza azon tettedre, melly által engemet ösmérettlent négy esztendők előtt tsak egynéhány izekbe véled tartottam beszédek után betses Barátságodba fel venni kész voltál. Ezen hozzám mutatott szives hajlandóságodat már most annyira ki jelenteted, hogy, lelkemet hozzád le kötelezvén, benned magamat fel találni tapasztalom. Bizonyára mindenünk közös lett az áltál, a midőn igaz szivűségedet jelenteni akarván először a jobb lelkű Hazánkfiaival meg esmértettél, azután sajat példáiddal minden jóra ösztőnőzvén, hathatos eszkőzőkkel az igaz boldogságra vezetni iparkodtál. Nagy betsőkezen tetteidnek annyira őrvendeztett engemet, hogy boldogságomat már az által is érzem erősödni, mivel mint azon Hazafiaknak példajok által, mint a te gyakor bátorításaid által fel ébredvén által látom, hogy tsekély elmebeli tehetségeimet, Házámhoz buzgó szeretetemet az őrők setétségbül meg mentetted. Es igy általam azt is véghöz vitted, hogy sokaknak tehetségeik fáradságaim altal ezután velők együtt a sírokba el nem temettetnek. Iparkodásaink minő üdőkre jutottak, jól értem. Kőrnyülállásai édes Hazánknak ollyanok, mellyek jeles alkalmatosságot nyújtanak nekünk arra, hogy igaz Haza fiaknak, és bátor magyaroknak lenni magunkat meg mutassuk. Rettentő üdők a mi üdéink. Meg kell gondolnunk hogy a mit tészünk, mind Nemzetünknek őrők boldogságát, s' javát érdeklik. Ennek talp kövét vetni kivánjuk. Illy nemes tzélt tsupa kívánságokkal el nem érhetünk: A’ Vele egybe kaptsolt dütsősegét a bajokkal együt kell merséklenünk. Mostanában az effélékben több Tudósaink fáradoznak. Mi a mit ezek után véghez vinni akarunk telles veszélekkel. De reménség, és félelmek kőzőtt hanyattatik a sziv méglen ohajtasai be teljesednek. Tekéntsünk tsak bátor, és tsendes elmevel előre, már bizonyossab viadalmunk. A mi törekedéseink Nemzetünk lelket változtatni akarják. Igy fog lenni Talp kőve édes Hazánknak egy uj életének, mellyben jobboráit sok gonoszaktul fel szabadulván számlálhatja. A Szerentse annyira kedvezett, hogy munkás tanulásink által, mi az igaz Haza szeretet, miben ál ennek boldogsága, minő eszkőzők által lehetne ezt fel találni, nagy részben által látjuk, Ösztőnőzzőn bennünket ennek meg gondolása. Fogjunk a munkához tsekély ereinkkel. Ha ezeket őszve foglaljuk barátságunk által új hajnal fog Hazánkra kelni, melly a Magyarokba uj lelket, uj élét erőit eresztend. Ily hasznos változás előtt a midőn talán szivünket a rettentő veszéleknek képzeletök háborítják, tsendesítsük lelkünket, szivünket batorétsuk. Inkáb büntessenek minket őnnőntapasztalásaink, mint sem a dühös résznek ellenünk eskütt irigysége nyomorétson. Szenteljük fel magunkat a Baratság által az édes, de már hanyatló Hazánknak uj elet korának, es holtig való egyesülésünkkel ennek fel viradásat tiszteljük. Ely boldogul, és szeress. |
Ferenczy hálás szívvel gondol vissza azokra az évekre, amelyeket Horvát baráti társaságában eltölthetett. Horvát személye, szorgalma, tudós felkészültsége, tüzes hazafisága példakép volt számára. |
| ID | Rövid cím | Oldal | Levelezés ID |
|---|---|---|---|
| 38 | Horvát István és Ferenczy János levelezése, 1990 | 91 |
Készült az MTA BTK "Lendület" Kutatócsoport keretében: Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820
Edited and published in the project "Lendület/Dynamism" Research Group of Research Centre for Humanities of Hungarian Academy of Sciences: Western Hungarian Literature 1770–1820