Egregie Domine!

Vettem min az három rendbeli leveleit kegyelmednek, feleletemet pedig mért halasztottam mindekkoráig? annak okat, ha én el halgatom is maga kegyelmed észre veszi, és amint levelébűl ki tetszik, valóban észre is vette: ugy vagyon a’ dolog kegyelmed én elöttem isméretlen lévén. Schultz János Ágens Uramra biztam az iránta való visgálódást, kivül már tódósítást vévén, annak felette örülök, hogy kegyelmed Istennek kegyelmébül meg ismervén az igazságnak uttját, vallását változtatni, és az igaz hitre ki térni szándékozik; örömem, azonban még nagyobb lészen, ha egyszer érteni fogom ezen üdvösséges szándékának tellyesitését, mellyet hogy sokára ne halasszon, kéremis, egyszersmind Atyai képen intemis, jelentvén emellet azt, hogy ezen végbül Egerben való jövetelét szükségesnek nem latom, mert afféle szándékát Bétsben szinte eképpen, mint Egerben, tellyesitheti, ugyis itten Egerben semmi üresség nem lévén mostanában, kegyelmednek semmi hivatalt nem adhatok, hanem ha szerentséjét másut keresi, es gondolja, hgy annak meg nyerésében valamit tehetek, attul magamat el nem húzom, sőt örömem lészen, ha tehettségemet kegyelmes hasznára fordithatom: a velem közlött ujságokat köszönettel veszem, kedves lészen elöttem, ha ezentúlis engemet effélékrűl tudósít, kiváltképpen ha jobb hireket, és ujságokat irhat. 

[?] maradok kegyelmednek kész szolgája