LITERARY AND SCHOLARLY CORRESPONDENCE

Írói és tudóslevelezés [377]

377 
Kajdatsy
József
Révai
Miklós
PIM
1801-12-01
Országos Széchényi Könyvtár
OSZK QL.2225/A, f. 129r-v

Kajdatsy József Révai Miklósnak

1801. december 1.

Edes Lelkem Tisztelendő Uram!

Jaj, de félve adom levelemet Ti. Uramhoz. azért, mert Bétsben lakik, sött arra bátor sem volnék ha T.Valentinus jó Uram, kinek szobájában mostanság is hentergek, ugy nem unszolt volna, hogy, Kajditsij Uram! a T. Revait csak a szőke képére emlikesztesse, mindjárt esziben jut, hogy Komáromi laktában itt nálunk töbször is együtt volt véle, és igy az eszében jutván bátron irhat néki, mert a Révai tetétül fogva talpig derik ember, merö szivesség sött ha valamire akarja kirni, a bizony Bétsben vighez is viszi. Nosza még a T. Fülöp Ur is biztat ám; Edes Lelkem T. Uram meriszlem tehát e következendöre kirni. Egy bátyám vagyon Hont vgyében(?) in A: (?) Bőrsönben Plebanus Kajdatsy Laszló, aki az Eö Tökiletes eletire nézve a Posonyi Káptolan által mar kéczer leg elsö Candidaltotott a Canoniara, a J.H.I. Tanáts is mind a kéczer helben hagyta és a J. Cancellariara el is küldötte, de Bétsben tuttunkra e máiglan a dolog se hideg se meleg. Lelkem T. Uram! Könyörgök igen igen (de mindjárt meg mondom ám mi okom) fogadjon egy Agenst, a ki annak dolgát szerentsés vigre hatsa, ha költség köll irjon nékem Édes T. Uram, azonnal kűldök.

Azért iparkodnám ezen, mivel én reám meg holt testvireim után 8 árvák marattak csak testben, Lilelekben (mert több jussuk nem volt egy Tehénnél az is vin volt, a Bogyai Zsido 9 Fton vette meg) ezek közül 3 nagyobbakat érdemes Uraknak el ajándékoztam már, s tanétatyák is, de bezeg a Laczi, Imre, meg az Ignácz 7. 8. 9. esztendőssek, mit csinállak? most egy öreg Praemontba  (?) s Bátyámnál vannak: a kit ha a jo Isten visza segét a Csornai klastromban, ha emez kanonok lehetne, maid a nyakaban taszétanám, de még más környül állások is vannak ám akik unszólnak, hogy tsak igen igen könyörögjek T. Urnál hogy ezen dolgot elöl mozdéttassa, ugyan lehessek szerentsés T. Ur levelihez de jo Gönyü Fűss. a meljet még minden erömbül ki kirve s - el várva maradok 

Édes Lelkem T.Uramnak

alázatos szolgája

a T.Valentinus szobájában 

1. dec. 1801

Kajdatsy Josef  

2021-09-17 00:00:00
Dóbék Ágnes
 

Készült az MTA BTK "Lendület" Kutatócsoport keretében: Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820

Edited and published in the project "Lendület/Dynamism" Research Group of Research Centre for Humanities of Hungarian Academy of Sciences: Western Hungarian Literature 1770–1820