LITERARY AND SCHOLARLY CORRESPONDENCE
Károlyi Antal Révai Miklósnak Bizodalmas Kedves Tisztelendő Uram! Nemes Hazánknak csak ell nem Korcsosodott anyanyelve körül tett sok, dicséretes, s hasznos fáradozásának, négy Könyv Kötetben foglalt Kellemess gyümölcsét, szinte azon gyönyörkedtetö Kedvességgel szemlélem, a’ mellyel mint a’ valóságos Tudományokhoz, mintpediglen a’ Tökélletességre vezérlö Erkölcsekhez, és ezeknek elöbbre mozdéttoihoz viseltetem. Innend származik: hogy disöjségre méltó Hazafiunak ismérem lenni Atyaságodat is, aki hanyatló Haza-nyelvűnknek ügyét, érzékeny Szivre révén, nem Kárallya faradságát, annak fogyatkozásit jobbétgatni, sű Közébe furakozott durva vidékségit irtogatni. Valóban Szép, és érdemet szűlö Munka ez, s közébe furakozott durva vidékségit irtogatni. Valóban Szép, és érdemet szülö munka ez, s méltó hogy további folyamottyát Hét Kézre fogván, mind addig félre ne horgadjon menésében, még fell tett Szándékának czillyát uton nem éri. A’ józan értlemmel biró bölcsesség, és módgyával bátorkodó Sziv, hüséges Kalauzi lésznek az uttyában, s gyorsan segéttö Tarsai munkálódásában; én pediglen régi szives hajlandósággal vagyok. Atyasagodnak Bécsben 13. Maj. 1788.
Grofnem haszasson mostis Tarto, magam egessegtelen[sé]gey gatoltak az Tobi Könyvnek el olvasassaban, gatolnak most is ezen alkalmatosságal hiszen Ket Aranyal kevanta[m] kedveskedni T. Atyasagodnak köteles Szolgaja G Károlyi Antal |
Készült az MTA BTK "Lendület" Kutatócsoport keretében: Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820
Edited and published in the project "Lendület/Dynamism" Research Group of Research Centre for Humanities of Hungarian Academy of Sciences: Western Hungarian Literature 1770–1820