LITERARY AND SCHOLARLY CORRESPONDENCE

Írói és tudóslevelezés [336]

336 
Horváth
Mihály
Révai
Miklós
PIM
Nagyvárad
1783-12-30
Országos Széchényi Könyvtár
Quart. Lat. 2225.

Révai Miklósnak
Leg Kedvesebb Barátjának
Horváth Mihály.

Tsak harmad napja érkezet hozzám az utólso leveled, nem kétlem, hogy az üdőnek alkalmatlan, és szörnyü változása tartoztatta a’ Postákat. Nálunk az Ünnepek előtt, és az Ünnepekben is nagy havak estek, kemény hidegek jártak: azomban Szent István napján, az az 26anéjjel nagy meleg szél támadott, melly’ mind a jeget meg indította, mind a havat tsak hamar meg emésztette. Azután Szombaton éjjel, és Vasárnap tsak nem szüntelen eső esett. Végre apró Szentek napján, az az Vasár nap éjjel ugy meg nevekedett a Körös,hogy éjfél után három óra tájban a tölteseket fel érné. Nagy réműlés vólt egész városunkban, sok helyet nagy károkat is szenvedtek az emberek, a’ hol a viz ki tsapott. Mindazáltal hétfőn regvel lassan lassan le szállot, és bennünket a’ félelemtül felszabaditott. Ujjolag tegnap éjjel az az ma vírradóra derekason meg fagyott, es másnapon déllyig havazott. El hiszem, hogy másünnén veszedelmesbb hireket fogunk hallani. BertzikÚr helyibe míg senki eddig nem rendeltetett, nem is tudom ki lészen, vagy mikor sűll ki az újság. Sokan vágynak utánna. Mihelyest bizonyost értek, te lészesz első, akit tudósítani fogok. Az Újság írásárúl igazán ki fejtem itéletemet: nékem úgy tetszik, hogy a mire Ráth Máttyáskésön jutott, te mindgyárt eleinten ötet el érted, és ha mint kezdetted, úgy folytatod munkádot, reménlem, hogy őtet meszsze fellül halladod. Az igen jol történt, hogy az előbbenyi2meg változtatott; mert úgy meg unták őtet mind magyarságára, mind a’ közlött dolgokra nézve, hogy rövid üdő múlván igen kevesen lettek vólna, kik a Magyar Hírmondót magoknak szereztik vólna. A Te Magyarságod igen helyes, azért kellemetes; azokis igen tetszenek, amikrül értelmesen tudósitasz. Hát ha míg ezekhez veted a Magyar Verseket, és gyüjteményeket, mellyeket én igen óhajtok, és várton várok, el hiszem, hogy egész Országunkat nagy örömmel tellyesíted, magadnak pedig halhatatlan nevet szerzel.

Élly, és szeress.

Nagy-Várodon30. Dec. 1783. 

Örvendetes új esztendőt migint kévánok Bátyámmal eggyüt, és óhajtásimat duplázom.

2021-05-07 00:00:00
Dóbék Ágnes
 

Készült az MTA BTK "Lendület" Kutatócsoport keretében: Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820

Edited and published in the project "Lendület/Dynamism" Research Group of Research Centre for Humanities of Hungarian Academy of Sciences: Western Hungarian Literature 1770–1820