LITERARY AND SCHOLARLY CORRESPONDENCE

Írói és tudóslevelezés [335]

335 
Horváth
Mihály
Révai
Miklós
PIM
Nagyvárad
1783-12-26
Országos Széchényi Könyvtár
Quart. Lat. 2225.

Révai Miklósnak
Leg Kedvesebb Barátjának
Horváth Mihály.

Mindenek előtt tiszta szivembűl kívánok örvendetes új esztendőt, számos esztendőknek szerentsés forgásokkal egygyüt. Ne neheztelj kedves Barátom, hogy negyedig leveledre felelek: mert, ha állapotodrul értekeztem vólna, felelet nélkül egygyikét sem hagytam vólna. Sőt igen is búsúltam nem tsak azért, hogy nem írhatok, hanem főképpen hogy mostoha sorsodnak szerentsés ki menetelérűl függőben vóltam. Most immár tudom, miben nyugottál meg. Mit mondjak? Inkább akarnám, ha velem lehetnél. Én ha akaratodat, és hajlandóságodat értem, veled egygyüt azon leszek, hogy kívánságomnak eleget tegyek. Lássuk azomban, mit hoz a’ jövő esztendő, mivel mindenfelül fekete felhők mutogattyák magokat. A’ Magyar Újságokat szeretettel tetézett köszönettel fogadom, mellyeknek Varosunkban valo terjesztesin minden moddal igyekezni fogok. Ezen kivűl szivemnek hozzád való háladatosságárul bizonyossá teszlek, nem is akarom, hogy levelemnek, hanem inkább tselekedetemnek adjál hitelt. Kérlek pedig, hogy ezután is szeress, es, mikor lehet, rövideden a’ titkos újságokrúl tudósíts. Én váltózhatatlanul szeretlek. A’ temérdek változások között nem reménlettem, hogy a’ mi Akademiánk fenn maradgyon; ennél is kevessebbet, hogy törvénnyel szaporíttasson. De mégis tsak ugy gondolom, hogy alíg maradunk valami tsapás nélkűl. Akár mi következik, szivemet ki nem mozdíttya helyibűl. Váradrulsemmi újságot most nem irhatok, ha valami elö adja magát, igazán veled közlöm. A’ Konvictusunk búban ‘s bánatban tölti az Ünnepeket, mivel nintsen maradása. A’ Böltselkedö Professorok félnek, hogy újjonnan concursusra ne szorúljanak. Mihalóczia’ Hellepauernekházát 1125 forinton meg vette. Tövissiis a’ Sándor házáért meg-alkudott, de alkuvását viszsza vonta. Panoczi Úr,mióta haza érkezet, szűntelen betegeskedik. Ugy tetszik, mintha a’ köszvény bántana lábait. Pisztutramég sem tett le a Pozsonyitanításrul, igenis örömest meg-válna a Nagy-Váradilakástul. Te ha errül valamit meg sajdithasz, kérlek el ne mulass engemet tudósítani. Az öregbik Béraö Excellentziájának Prefektusa lett, az Ifjabbik pedig a’ Fiscalis’ hivatalt talám el nyerendi.

Élly, és szeress, én míg élek, téged szeretlek.

Nagy-Varadon26. Dec 1783. 

A Bátyám különös szeretettel tisztel.

2021-05-06 00:00:00
Dóbék Ágnes
 

Készült az MTA BTK "Lendület" Kutatócsoport keretében: Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820

Edited and published in the project "Lendület/Dynamism" Research Group of Research Centre for Humanities of Hungarian Academy of Sciences: Western Hungarian Literature 1770–1820