Révai Miklósnak
Leg Kedvesebb Barátjának
Horváth Mihály. 

El múlt Szombaton estve Kilentz óra előtt érkezet hozzánk Méltóságos Fő Ispányunk, Kinek tiszteletire Vasárnap regvel az egész Akadémia meg jelent. Új-Városon vagyon szállása a’ Város-házánál, magánál tartya a’ Kis Úrfit is Praefectussával eggyüt, a ki meg lett ember, Németh, és Frantzia, jó értelmű, és szép maga viselésű. Gubernáth, a’ ki az előt viselte ezt a tisztséget, Nagy-Szombatbaméne Concursusra, és, a’ mint hallom, nagy reménysége vagyon, hogy Besztertze-BányánProfessor lészen. Méltóságos Fö Ispányné még el nem jött, talám két hét múlván ide jövend, mivel hat, vagy hét hétig szándékozik itt mulatni ő Nagysága. Vasárnap Beöthy JánosÚrnál ebédelt, hétfőn Gróff Kornis Prépostnál, Kedden Püskök ő Excellentziájánál. Szerdán kezdödöt a’ Varmegye gyülése, melly nap ö Nagyságánál vólt a’ Vendég-tábla, nem külömben tegnapis. Máj nap, amint rebesgetik, mígint ő Excellentiája ád ebédet. Vagy ma, vagy hólnap vége lészen a’ gyüléseknek. Ezek után szedriák fognak tartatni, mellyekben a’ Mélt. Fő Ispány is jelen lészen. Végre az egész Varmegye Tisztjeinek ujitása következik, mellynek lajstromát mentül hamarébb veled közlöm.

A Vár iránt új rendelés érkezet, melly szerént egy esztendeig elébbi állapottyában meg-marad. Közönségesen hirlelik, hogy VallischGeneralis Váradraviszsza küldetik, Kit a’ mi Városunk valamint nagy fájdalommal eresztet el, úgy nagy örömmel fog viszsza fogadni. Hanulikle róta adósságát, noha késön. Fleklregi hivataljában eddig álhatatos; talám, a’ mint mondgyák, örömest meg tserélne jóbb hivatallal. LubiUrat régen nem láttom Váradon,ha tsak mostan az Instauratzióra meg nem jelenik. El hiszem, hogy Józsabé töltötte fogadását, es hoszszu ideig tartott halgatása után meg szólamlot. A mi Fő Direktorunkjövő Tsütörtökön, vagy Pénteken meg látogat bennünket. Innéd Karassó Vármegyebefolytattya útozását, a’ hol különös munkája lészen az Új Katonák fel-állitásában. 

Hogy tégedet szeretlek, azt nem nékem, hanem magadnak tulajdonítsad, aki olly sok okokat nyujtottál a’ méltó szeretetedre. Tudod, hogy nagyon ragadtatik az emberi értelem a’ meg ismértt igazságnak bizonyíttására: úgy az, emberi szív is igen hajlik a tapasztaltt érdemes jóságoknak szeretésére. Erre új, és derék okot mutattál, mikor említetted, melly erős szívvel viseled a meg hóltt nagy Érdemű Zsigmond utan következő Előljárodnak idegenségit. Az illyen jó erköltsök hogy ne gyullaszszák fel szívemben a’ szeretetet? föképpen a’ hoz, a kihez más fontos okok is vonszák szivemet. Érted, miket akarok mondani.

Élly, és szeress. A Bátyám is szeretve köszönt. 

Nagy-Várad2. Maj. 1783.