Keresztes Bálintod miként tettzett? azt kérded. — de mi származhatik Kazinczytól, a' mi Horváthnak nem tettzene, ha mindjárthajszál hasogató kriticus akarna is lenni: — reménylem, már válaszomból meg-érthetted örömömet. Ha Bárczayt ölelhetem, édesedni fogörömöm, hogy Barátodat ölelem : de valyha akkor egy kis metamorphosis lenne, 's Bárczayban Kazinczimat ölelhetném. — Talám ugyana' sok foglalatosság és a' szemehunyt szerentse is azért gátolta megezen hónapnak 23-dikára határozva Pesti utunkat; hogy egy kedvesBarátodat láthassam. — Önts szivembe sebes sugarú nap fény, 'slövöldözz egész le-mentedig szerentsés gyanakodást, készítgesd ditsősséges est-hajnal, andalgó képzéseimet; Te pedig tsendes Éjtszaka adjolly édességes álmadozásokat: hogy Bárczayt Kazinczinak higyjem:és egész hajnalig ölelgessem. Nem fogja azt nekem irígyleni a'Kazinczy Barátja, — nem — ezt az édes meg tsalattatást, nem —nem irigyelheti, sőt nem fog neheztelni, ha ébren ölelésemkor is híjjátalál lenni indúlatim ki fejezésének, a' miatt, hogy ő nem Kazinczy;nem — nem neheztelhet Teremtés, egyetlen egy Kazinczym! ha Teszerelmem forrásit ugy ki merítenéd is, hogy másnak semmi se jusson édességéből. Te magad Tudod azt — 's nints több a' ki képzelhesse. — Engem egyéb foglalatosságim Barátod' látásától el nem vonhatnak 's nem is vonnak, ha tsak az az egy nem, mellyet tudsz, 'sa' melly ha el von, meg engedsz Te is Ő is. 'S magam sem panaszolkodhatom a' történetre, hanemha ezen egy tekintetben, hogy a'két szerentse öszve érkezett, 's egyik nélkül el-kell lennem : de talámaz egek úgy intézik, hogy egyik elébb érkezzen: mert már Pestiutunk, a' vásárig fog haladni. 

Jár e már hozzád a' Komáromi Mindenes Gyülytemény; én régenírtam Péczelinek, hogy küldjön neked; nálam pénzed van, 's helyettedmeg fizetek; az Octoberi harmadik és negyedik levélben valaki megintsértegeti a' négy sorú strófákat, 's kivált a' Cadentiás dystichonokat,bártsak ne bizgatnák a' mi most nem büdös. 'S Hát Te Kedvesem!talám már el is felejtkeztél Orfeusodról. Gyöngyösinek most érkezettmeg válassza, arra a levelemre, mellyben őtet társnak hívtam. Ömenti magát, de sokkal egyenesebb szívvel, és nyomósabban, mintvagy Péczeli, vagy az Öreg Músájú Sz. Györgyi, 's minden mentségetsak abból következhetett, hogy nem tudta jól tárgyunkat: hogy minem tsapjuk a' nyakába neki, hogy ezt vagy amazt, 's ennyit vagyamannyit írjon. Ide írom sorait, hogy láthass egy jó szívet, és ollyat,a' ki nem szégyenli barátja előtt el nem titkolni baját: 

«Abban a' levélben az Úr, valamelly Társaságba engemet ishívott az írás végett : most azért rövideden azt írhatom e' matériában : Én tellyes szívemből szeretném magamat társul adni azon munkára; de akármennyit gondolkozzam, mimódon tehessem annakszerét, bizony még most módját nem találom, mentül inkább erősített's gyógyított az Isten; annál több kötelességek vágynak előttem, hivatalom szerént el-múlhatatlanok. A' mi kevés üres óráim volnának;apróság vers' írás el-foglalja; mivel rész szerént sokan szoktanak a'félékért meg kérni; rész szerént magam is olly alkalmatosságokatlátok, vagy Patronusimra (szegény Gyöngyössy!) vagy Barátimranézve, mellyeket fontos okokért el sem múlathatok, még is a' félékis elegek múlnak-el, mivel időm nintsen reája. Most pedig már felfogadtam, hogy gyertyánál többet nem dolgozom, ha magamat ismétel nem akarom rontani. — — — Most ezen a' nyáron igen sokatjártam széllyel, Káplányom lévén a' szolgálatban... Ha ez a' nehézidő folyása könnyebbednek, és állandóbb Kápláni fundust találhatnék,úgy tsak többre érkezném; de ezt a' jövendő idő mutatja meg.Egyébaránt de Quantitatibus vocum Hungaricarum, én is akarok aversek mellé (NB. ezek lesznek azok a' versek, mellyekkel a' BétsiKurír bíztatott), most egy munkátskát ragasztani, és ez lészen a' Toldalék. — Mit írjak az Úrnak kezemben lévő Exemplárjairól ? Szégyenlemmagamat, egész Haza' képében — — — Enyeden talám 3. Kolosvárt 6. költ el más féle ember pedig itten igen ritka, a'ki a' Literaturát számba vegye, kivált Nemes Ember. Külömbözik eza' Haza Magyar Országtól, (ha tudnád szegény Gyöngyösi) de a' nagydrágaság miatt minden ember is igen öszve vonta magát, mint a'tsiga. A' Deákság alig él, mivel az Urak az Alumniumokat sokanel-vonták. a' Papok tsak tengenek; mert a' népek fizetéseket adnitöbbnyire nem is tehetősök. Ezekért nem kell a' Tudós főknek bányájukból ki áradott drága arany, ez el-nyomorodott, vagy rész szeréntmeg-fösvényedett népnek. A' kinek most nem drága az Idő, haneminkább bőv nyereségre való alkalmatosság, az ollyan, sok pénz gyűlytésről, nem pedig a' könyv szerzésről gondolkodik. Tehetős Urakattudok, kik még tsak Novellákért sem fizetnek, hanem a' szegénylegényekét kéregetik-el, kiknek gratiáúl kell tartani, hogy azokkalközölhetik. — — — Én, az Uré a' Ditsősség, ez nyáron is sokat erősödtem, és fungáltam is. etc. Uj Torda 8-a 8bris 1789.» 

Erasztod, Első Hajósod, és nem tudod még mik közt, ha megkűldötted volna, a' Kassai Múseumnak több darabjait is az elsőnnkivül, be jó lett volna: sokat szeretnék abban tudni és látni. 

Ha nekem az idén igen szerentsétlen esztendőm nem lett volna,ugy hogy nagy szorgalommal kell helyre pótolnom, a' mit a' mostoha idő a' gabona terméssel el-vont tőlem: már most ollyan hónapokbaérkeztem, hogy alig ha meg nem előznélek, és Pestről tsak nekiváttanék Kassának; de engemet az Isten nem szeretett úgy, hogyebben úgy ki mutathassam szivemet, a' mint óhajtom. Az a' szerentsém; hogy az egész nyáronn a' nyavalyát el kerültem, 's most isegésségesnek érzem magamat; és Ígérhetek természet szerént annyiidőt életemnek, hogy látásod nélkül meg-nem-halok. — Majd el isfelejtem. 

Csapody Házasulóba van, és azt Férjfi talám rajtam kivűl nemtudja; reménylem, Novemberben meg lessz a' Menyegző; mert mihelytPestről meg fordulunk, mindjárt hozzá fog: — Ismerem jól a' Kedvest; sokszor danol együtt velem; 's a' minap egy lassú siralmasmagyar áriát dalolván előttem, nekem meg tettzett; 's ha Himen a'fáklyát meg gyulytja, ezen kezdem idvezleni öröm napját: 

Hervadjatok Koszorúim! Törjetek öszve Dióim! 

Junó ki vett engemet a' Gyermek'-sorból, 

Le szakasztott Himen a' virág bokorból, 

Szűz fejem czímereit, Szép pártám' gyöngyeit 

Még ma le rakom, vélek Fejkötőt tserélek. 

de még nints több. — úgy is tudod már mi lessz belőle? — 

Szeress tovább is Kedves Kazinczim. Isten hozzád — 

Horváth mp. 

NB. Füred nem Veszprém, hanem Szála Vármegyében van.